A Könyvtár története

Sok adatunk nincs a könyvtár kezdeti állapotáról, de annyit tudunk, hogy egyidõsnek mondható az iskolával és nyolc darab könyvvel indult. Ekkor vette kezdetét az adományozás. Ez inkább a város és a környék papjaira volt jellemzõ.

A könyvtár elsõ katalógusa a „Conscriptio et digestio librorum” 1869-ig vezeti a gyarapodást; ekkor a könytár állománya hatszázötvenegy kötet. Innen is kiderül, hogy a könyvtár állományának növekedése ajándékozások révén jött létre. A legelsõ nagyobb adomány az Abrudbányai Szabó Sámuelé negyvenegy kötettel. 1872-ben báró Orbán Balázs az iskolának ajándékozta a Székelyföld leírásának elsõ öt kötetét. Ebben az évben került az iskolához Sándor János és õ, az ottani „könyvhalmazból” alakított ki egy olyan könyvtárat, ami a követelményeknek is megfelelt. 1872-1888 között õ volt a gimnázium könyvtárosa (és tanára is). 1873-ban Kriza János püspök hetvenhét kötete, Vas Pál nyugalmazott énlaki pap négyszázkilenc kötetet adományozott a könyvtárnak. Ugyanebben az évben kapta meg az iskola ajándékba Kolozsvár története címû monográfiát, ami Jakab Elek ajándéka volt. Itt kell említést tenni, hogy a legnagyobb méretû és értékû gyarapodás Jakab Elek történetírónak köszönhetõ. Ez az állomány jelentõs hungaricumot, kéziratos gyûjteményt is tartalmazott, ami 1876 szeptemberében került Kolozsvárról Székelykeresztúrra.

Egy másik nagy adományozónk Berde Mózes, aki 1883-1890 között háromszázkilencven forintot adományozott könyvek vásárlására és 1890 szeptemberében még ezer forintot szánt ugyanerre a célra.

1888-ban Péterfi Lajos tanárt választották könyvtárosnak, majd helyére, 1893-ban Pap Mózes került. Péterfi Lajos kezdte el a cédulakatalógus elkészítését és Pap Mózes fejezte be.

Az 1893/94-es értesítõ szerint, amit Sándor János igazgató készített, kiderül, hogy a könyvtár állománya 13464 kötet volt. Ezen kívül a könyvtár állományához tartozott hatvannyolc tudományos folyóirat is. Az értesítõ felsorol néhány címet is: Budapesti Szemle, Sárospataki Lapok, Középiskola, Magyar nyelvõr, Athenaeum, Tanáregylet Közlönye, Nemzeti Iskola stb. Az 1903-94-es tanévre ezen folyóiratok száma jelentõsen bõvült. Bekerültek a sorba egyéb tudományág folyóiratai, mint például a Matematikai és természettudományi Értesítõ, Rovartani Lapok, Erdélyi Múzeum, Értekezések a bölcseleti tudományok körébõl, Értekezések a történelmi tudományok körébõl, Századok stb.

A könyvtár értékét bizonyítja az a tény, hogy 1882-ben a Magyar Országos Iparmûvészeti Múzeum által rendezett budapesti könyvkiállításra a mi gimnáziumunk könyvtárából kértek el néhány kötetet.  Ezt követõen Szabó Károly, a kolozsvári egyetem könyvtárosa, szintén az iskolánk könyvtárosának a segítségét kérte, mivel anyagot gyûjtött régi hazai, nem magyar nyelvû nyomtatványokról szóló könyvéhez.

A két világháború között a könyvtár állománya meghaladja a harmincezret.

1948-ban, a kommunista rendszer hatalomra lépése után, Árkosi László igazgató jobbnak látta a könyvtár állományának egy részét Kolozsvárra szállítatni. „…rossz elõérzetei lehettek, mert az Egyházi Fõtanácstól kérte, vigyék át a nagykönyvtár állományát Kolozsvárra, az egyházi könyvtárba, mert veszélyesnek találja további létét Keresztúron”. Ezt a gondolatot nem tartották helyénvalónak, mert úgy érezték, hogy az állománynak Székelykeresztúron kell maradni és így az állomány a helyén is maradt. Tíz év múlva Árkosi László félelme sajnos beigazolódott. Ezt a felbecsülhetetlen értékû anyagot 1957-ben Marosvásárhelyre szállították a kommunista rezsim politikusai.

1957-tõl a könyvtár állománya egyre apadt, az értékes könyvek (ami nem került Marosvásárhelyre) elrongálódtak, de viszont nõtt a szocialista rendszert méltató könyvek és különbözõ politikusok beszédeit tartalmazó brosúrák száma.

1989-ben, amikor kitört a forradalom, minden politikai munka kikerült a könyvtár állományából. A helyzet lassan javulni kezdett, adományok érkeztek a Széchényi Könyvtár, testvérvárosok és testvériskolák részérõl. A 90-es évek elején már újból könyvvásárlásra is ki tudott szorítani az iskola némi összeget.

2003-tól a könyvtár állomány 28 ezer kötetet tartalmaz és ettõl az évtõl a vezetõtanács évi 12 millió lejt határozott meg könyvvásárlásra. Ebbõl az alapból a kézikönyvtár állományát is gyarapítani tudjuk a szépirodalom és szakirodalom mellett. A könyvtár gyûjtõkörébe tartoznak a magyar- és világirodalom klasszikusai, a különbözõ tantárgyak tanítását szolgáló szakirodalom. A könyvtár olvasótermében megtalálja az olvasó a mára már jól felszerelt kézikönyvtárat.

Ugyancsak itt használhatók az alternatív tankönyvek is. Az állomány nagy részét nyomtatott dokumentumok képezik, de vannak videokazettáink, hangkazettáink is, és egyre bõvül a CD-k listája is.

Az értesítõket és az emlékkönyveket végigolvasva kiderül, hogy mindenik igazgató szívügyének tekintette a könyvtárat és évente gondoskodott az állomány bõvítésérõl, a könyvtár színvonalának megõrzésérõl.