Történelem

A székelykeresztúri Gimnázium története több mint kétszáz évvel ezelõtt kezdõdött. 1793. év július 10.-én a homoródalmási unitárius zsinat mondja ki a Székelykeresztúron alapítandó népiskola létrejöttét megalapozó határozatot. Évtizedeken át kalákában dolgoznak a környék lakói a közös ügy érdekében: hordják a meszet, vályogot, téglát, nem sajnálnak idõt és fáradságot, hogy gyermekeik számára bíztosítsák a tanulás lehetõségét. Élükön ott áll mindig az iskolamester, a szervezni-irányítani, nem csak nevelni, de építeni is képes igazgató: Abrudbányai Szabó Sámuel, Bán Péter, Koronka József, Marosi Gergely, Sándor János, Pap Mózes. Az iskola jelszavává vált mondat szellemében dolgoznak és a mindenkori pedagógusok: Musis et virtutibus - Egy véka tudomány mellé egy köböl erkölcsöt.
 

    1794-ben a Gimnázium megkezdi tevékenységét. Elsõ tanítója az alsóboldogfalvi Bán Péter volt. Az építkezés folytatódik, 1798-ban már 10 terem áll készen. Akkoriban az elsõ négy elemi elvégzésére nyolc évre volt szükség. Az ok a latin nyelv nehézkes elsajátítása.
     1811. A korondi unitárius zsinat elhatározza, hogy a latin helyett anyanyelven folyjon az oktatás. Az építkezést Koronka József vezetése alatt folyik tovább. A régi iskola egyre szûkebb lesz.
     1818. Az oklándi zsinat elhatározza egy új iskola építését ezúttal kõbõl és téglából.
     1825-1829. Kriza János, a híres néprajzkutató az iskola diákja. Berde Mózes 1825-1834 között tanult itt.
     1841. Befejezték az új épületet (a volt 4-es számú Álltalános Iskola).
     1848. A diákság fegyvert ragadva vett részt a Forradalomban. Az iskola bezárta kapuit.
     1850. Újra megnyílik az iskola, de csak csökkentett létszámmal: 88 diák tanul itt.
     1868-1869. Marosi Gergely igarzgatósága idelyén az iskola épülete tovább bõvül.
     1876-ban Báró Orbán Balázs alapítványa 500 forintot adományoz az iskolának. Az akkor müködõ öt osztály mindegyikének legjobb diákja kapta meg ösztöndíjként az 100 forint kamatját. Az 1890 április 16.-án kelltezett végrendeletében Orbán Balázs további 100 forintothagyott hátra, hogy az a szegény székely diákok ösztöndíjalapját képezze illetve 100 forintot pótolt a hamarosan beinduló VI. osztály tanárainak a fizetésalapjába.
     1888. Berde Mózes adomámya a tanárok fizetésének 50 százalékos emelését jelentette. illetve hozzájárult az iskola könyvtárának a gazdagításához. A diákok számára egy "cipó-adományt" hozott részre azzal a feltétellel, hogy a 50 diák naponta 3 Berde-cipót kapjon. 1889-tõl a cipók helyett a diákok 2 korona 60 fillér kenyérpénzt kaptak.
1904. Sándor János igazgatósága (1877-1907) alatt beindult a hat osztályos képzés.
     1908. A Gimnázium államilag támogatott intézmény lett.
     1913-1914. Felépül az új, emeletes épület.
     1915-1916. Az iskola kilenc osztályos gimnázium lesz. 196 diák tanult akkor itt. Ebben az évben tartották az elsõ érettségit.
     1930. A szubvenció megvonása miatt az osztályok számának csökkentését határozzák el. Ez a döntés nagy erõket mozgatott meg és végül adományok segítségével sikerült megtartani a felsõ tagozatokat. Az adományok nagy része a volt diákoktól származott.
     1940-1948 között a gimnázium Orbán Balázs nevét viseli. 1953-1957 között 10, 1957- 1968 között pedig 11 osztálya van a gimnáziumnak. 1968-tól 12 osztályos oktatás folyik.
     Az 1977/78-as tanévtõl kezdve az iskola ipari liceummá válik és az I-VIII osztály 1990-ig függetlenül müködik elõbb mint 4-es sz. Álltalános Iskola, majd Kriza János Álltalános Iskola.
     1990 május 12. Orbán Balázs halálának 100. évfordulója alkalmából az iskola visszkapja az Orbán Balázs Gimnázium nevet.

    A székelykeresztúri Molnár István Múzeum õriz egy pár korabeli dokumentumot, köztük Arany János, a Magyar Tudományos Akadémia fõtitkának, illetve Kriza Jánosnak, a volt tanítványnak az iskola igazgatóságához intézett levelét.
 
 

Partnereink

fp

elka i